A BME Zéró Karbon Központ 2022. november 23-i rendezvényén kerekasztal beszélgetésekre hívta a hidrogén infrastruktúra értékláncmenti szereplőinek vezetőit, szakembereit és a hatósági és támogató szervezetek képviselőit. Az eseményről készült összefoglaló itt olvasható:

Hidrogén Highway Policy Brief

Már elérhető idei harmadik policy paper-ünk, melynek középpontjában a naperőművek magyar villamosenergia-rendszerbeli integrációjának kérdései állnak. Ajánlásaink a június 21-én tartott MNB – ZKK Napenergia Fórum Quo Vadis magyar napenergia piac című évadzáró alkalmához kapcsolódnak.

ZKK Policy Paper: Ajánlások a naperőművek magyar villamosenergia rendszerbeli integrációjának támogatására

2022. szeptember 9. – A fenntarthatóság jegyében szervezett látványos bemutatóval egybekötött eseményt a BME Zéró Karbon Központ. A hagyományteremtő céllal létrejött esemény első felében a hallgatók megismerkedhettek az egyetemi klímastratégia főbb elemeivel, a BME elektromobilitás területén végzett kutatásaival és az ipar és az egyetem együttműködéséért felelős FIEK tevékenységével. Ezt követően pedig a Solar Butterfy, az első elektromos autó vontatta, 100%-ban megújuló energiával működő lakókocsi is begördült a Műegyetem rakpartra.
A BME felismerte, hogy az oktatási és kutatási tevékenységén túl saját működésével is követendő példát mutathat a klímaváltozás elleni küzdelemben. Kaderják Péter, a hazai klímacélok elérésének elősegítésére létrejött Zéró Karbon Központ vezetője megnyitójában kiemelte:
Megkezdődött egy olyan átfogó gondolkodás az egyetemen, amely azt célozza, hogy a BME ’zöld energia élő labor’-rá változzon. Ennek keretében az egyetem lehetőséget teremt a zöld átállásra és energiakrízisre választ adó megoldások, innovációk fejlesztésére, tesztelésére, oktatására és demonstrációjára a campus területén.
A fenntartható működés elősegítésére a BME saját egyetemi klímastratégiát készít, melynek fókuszában az épületek energiafogyasztásának csökkentése, a hulladékgazdálkodás és a közlekedéssel kapcsolatos kibocsátások csökkentése áll. Levendovszky János, tudományos és innovációs rektorhelyettes elmondta:
A cél egy fenntartható zöld egyetem, amely ma már összekapcsolódik az egzisztenciális kérdéssel: finanszírozható rezsi a működéshez. Ez egy tudásintenzív kihívás és optimalizációs feladat, amelyhez tudományos kompetencia szükséges. Fontos, hogy a BME kutatói és oktatói tudásvagyonával hozzá tudjon járulni ezeknek a problémáknak a megoldásához és hogy a tudásvagyon hasznosulása az egyetemi szinten túl az oktatás révén társadalmi és egyéni szinten is megjelenjen.
Az egyetem komoly hagyományokkal rendelkezik az elektromobilitással kapcsolatos kutatás területén, melynek jelentőségét az elmúlt évek eseményei is felerősítették. Csiszár Csaba, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar egyetemi docense előadásában kiemelte: Globális szinten az üvegházgázkibocsátások egynegyedéért a közlekedési szektor felel. Az elektromobilitás fejlődését egyszerre alakítja a járműpiac változása és az energiarendszer igényei, átalakulása. A BME Elektromobilitás kutatócsoportjának kutatásai ezért kiterjednek a töltőinfrastruktúra telepítés optimalizálására, az elektromos jármű felhasználói elvárások feltérképezésére, az elektromos autóbuszok üzemeltetésének optimalizációjára, autóbérlés és tulajdonlásra vonatkozó döntések vizsgálatára. Továbbá egyszerű eszközökkel is támogatják a felhasználók döntéshozatalát, létrehoztak ehhez az egyetemi honlapon is elérhető e-autó költségkalkulátort. Csiszár Csaba hangsúlyozta: egyfajta tudásformálásra van szükség és a kikerülő mérnökök a legjobb alanyai ennek a formálásnak.
Az egyetemi tudástranszfer folyamatokról szóló előadásában Joó Attila László, a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ igazgatója rávilágított:
Az a fajta innovációs tevékenység, amely az egyetemen folyik, egyedülálló az országban. Az a cél, hogy a BME ennek a tudásnak a minél jobb hasznosítását elősegítse, és hasonlóan a neves nyugati egyetemekhez önfenntartóan tudja működtetni innovációs tevékenységét. Ehhez a FIEK iparjogvédelmi irodát, Z10 inkubációs teret, Kutatói kompetencia térképet, Horizon Europe irodát, és átfogó pályázati menedzsmentet nyújtó infrastruktúrát üzemeltet. Végül a dekarbonizációs témát kiemelten kezelve egy külön tudásközpontot, a Zéró Karbon Központot is felállította.

A szakmai programot követően Louis Palmer, a félig magyar származású feltaláló mutatta be a K épület előtt új projektjét, a Solar Butterfly-t, melyet azzal a céllal hívott életre a környezetvédelmi kalandor, hogy felhívja a figyelmet a Párizsi Klímaegyezményben rögzített kibocsátáscsökkentési célok fontosságára, illetve, hogy a megújuló energiákban rejlő megoldási lehetőségekre irányítsa a fókuszt, konkrét innovációs megoldásokat bemutatva. Az első elektromos autó vontatta, napelemekkel felszerelt, 100%-ban megújuló energiával működő lakókocsi 3,5 év alatt, 90 országot meglátogatva, 200.000 km-t autózva kerüli meg bolygónkat, hogy 2025. decemberében érkezzen vissza Párizsba, a Párizsi Klímaegyezmény aláírásának 10. évfordulóján.

Elkészült a ZKK és a REKK közös javaslata az EU energiapiaci válságának igazságos és piackonform módon történő kezelésére. Olvasson bele!

zkk_rekk_opinion_brief_en_2022

Quo Vadis magyar napenergia piac 2022. május 2. után?

2022. június 21-én tartottuk az MNB-ZKK Napenergia Fórum évadzáró alkalmát. A Fórum arra kereste a választ, hogy a hálózati engedélyesek május 2-ai közzététele után, miszerint a teljes magyarországi nagyfeszültségű, valamint nagy/középfeszültségű alállomásokon kiadható aktuális szabad (elérhető) erőművi csatlakozási kapacitások mértéke 0 MVA, valamint az átviteli rendszerirányító, a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának és a kiegyenlítő szabályozási kapacitásoknak a biztosíthatósága szempontjából a villamosenergia-rendszerbe befogadható időjárásfüggő erőművi kapacitás mértékét (korlátját) ugyancsak 0 MVA-ban állapította meg, hogyan lehet mégis továbblépni a naperőművi fejlesztésekkel.

Kaderják Péter, a ZKK vezetője bevezető előadásában azt járta körül, hogy melyek a naperőművek által okozott potenciális problémák a villamosenergia-rendszerben (például menetrendezés pontatlansága, gyenge menetrend tartási képesség, negatív nagykereskedelmi árazási hatások) és milyen eszközöket tudhat bevonni ezek feloldására enyhítésére a szabályozás. A rugalmassági képességek fejlesztésének előírását szerinte egy átfogó koncepcióalkotás kell, hogy megelőzze, amely meghatározza, hogy milyen rugalmassági kínálatra lenne szükség a problémák kezeléséhez, mit tudnának ebből biztosítani a régi és a jövőbeni naperőműves rendszerek, megfelelőek-e a MAVIR rendszerszintű szabályozási piacainak termékei a rugalmassági kínálat feltárásához és eléréséhez, illetve hogyan lenne érdemes ezeket a termékeket fejleszteni a hatékonyabb eredmény érdekében. Amennyiben pedig elindulunk a rugalmassági piacépítés irányába, azt is érdemes tágabb perspektívában megtervezni. Kiemelte, hogy fontos szempont a költséghatékonyság (akkumulátorok, vs. rugalmasság fejlesztés) és a szabályozási piacok régiós összekapcsolásának pozitív hatásával is ajánlott számolni, amit tovább erősíthet az elosztói rugalmassági piac felállítása. Végül kifejtette: a HMKE-k integrációja felé is érdemes a jövőben nyitni, amely egy hatalmas potenciállal rendelkező, egyelőre teljesen elhanyagolt terület.

Batta Gergő, a MAVIR rendszerirányítási és piacműködtetési igazgatója ismertette, hogy milyen újfajta kiszámíthatatlanságot visz a naperőművi termelés a villamosenergia-rendszerbe (VER), és miért korlátos a VER befogadóképessége további naperőművi kapacitásokra vonatkozóan. Alföldy-Boruss Márk, a Technológiai és Ipari Minisztérium helyettes-államtitkára ezt követően elmondta, hogy a Nemzeti Energia Stratégia naperőművi kapacitás célszámai mellett továbbra is elkötelezett a szabályozás, ennek megfelelően a naperőművek VER-be integrálhatóságát számos ponton támogatja a kormány, mint például hálózatfejlesztés támogatásával, a villamosenergia-tárolás elterjedésének sokféle ösztönzésével (a hazai gyártás szintjén, az új megújuló erőművi projektek mellett előírásként, illetve legalább 500 MW tároló telepítésének közvetlen támogatása formájában), az olyan új piaci szereplők és szerepkörök (aggregátor, energiaközösségek) villamosenergia-piaci implementációjával, amelyek a decentralizált rugalmassági képességek összefogásával, illetve a helyben lévő termelés és fogyasztás összehangolásával a VER szabályozási képességét tovább javíthatják, végül a forrásoldali portfolió bővítésének, azaz szabályozó CCGT erőművek építésének ösztönzésével.

Olaszi Bálint, az Ewiser fejlesztője példákkal illusztrálva bemutatta, hogy a rendszerszintű szabályozási termékek és piacok ’naperőmű-barátabb’ átalakításával már a most termelő naperőműveket is a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben be lehetne vonni a hazai VER szabályozási képességének növelésére. Egy ilyen újrastrukturálás azon túl, hogy több naperőművi kapacitás beengedését tenné lehetővé, jelentős költségcsökkentést is eredményezhetne a rendszerirányító, és így minden rendszerhasználó számára.

Végül Mészáros Lajos, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség vezető tervezője szintén amellett érvelt, hogy a naperőművek nem csak a probléma okozói, hanem részben megoldói is lehetnek, ehhez intenzívebb párbeszédre van szükség a szereplők között, és ennek eredményeként egy kiszámítható rendszer lefektetésére.

Összességében elmondható, hogy egy új időszak kezdeténél állunk, már nem lehet a naperőművekről a rugalmassági képességek fejlesztése nélkül beszélni, a naperőművi kapacitás további növekedésének kulcsa, hogy az eddigi rugalmassági piacainkat milyen ’okosan’ tudjuk az új kihívások és lehetőségek mentén átszervezni, kibővíteni (régiós összekapcsolás), és újakat (elosztói rugalmassági piac) létrehozni.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BME Competence Fair néven angol nyelvű matchmaking rendezvényt szervez június 17-én egyetemi és ipari partnerek számára. A személyesen és online is látogatható rendezvény gazdag programmal és egy innovatív mobilapplikációval szeretné megkönnyíteni a partnerkeresés egyébként nehéz műfaját.
A rendezvény célja a résztvevő magyar és külföldi akadémiai és ipari partnerek nemzetközi láthatóságának növelése és a partnerkeresés elősegítése a kutatás-fejlesztési és európai pályázati együttműködésekhez.

Helyszín: BME Balatonfüredi Tudáscentrum, személyesen és online

Regisztráció: https://innovacio.bme.hu/innovacios-nap/

 V. MNB-ZKK Napenergia Fórum: Innovációs és gazdaságfejlesztési lehetőségek a hazai napenergia hasznosítási értéklánc területén 

Május 24-én rendeztük az MNB-ZKK Napenergia Fórum 5. alkalmát, amely témája a hazai napenergia hasznosítási értéklánc területén potenciális innovációs és gazdaságfejlesztési lehetőségek feltárása volt. A Fórum első alkalommal került személyesen megrendezésre, helyszínéül az MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum szolgált. 

Kaderják Péter bevezető előadásában felhívta a figyelmet, hogy a magyar naperőművi beépített kapacitás elmúlt években tapasztalt növekedése már önmagában is a hazai kkv szektor egyik motorja volt, amely becslésünk szerint közel 1200 Mrd HUF beruházást generálhatott. Megvizsgálva ugyanakkor a napenergiahasznosítással kapcsolatos 2019 januárja óta tett szabadalmi és használatiminta-oltalmi bejelentéseket, mindösszesen 7 publikus és további 16 nem publikus bejelentés található, azaz ez a terület nemigazán volt vonzó az elmúlt időszakban a hazai kutatás-fejlesztés számára.(1) A RePower EU és az annak keretében megjelent EU Solar Energy Strategy viszont megadhatja a kellő lökést a hazai folyamatoknak is. Érdemes tehát kiemelten gondolkodni azon, hogy a napenergia hasznosítási értéklánc mely pontjain lehet komparatív előnyünk. Egyik már most láthatóan uniós szinten kiemelt terület a PV gyártási kapacitások Európába való ’visszahozása’, hiszen az Európában jelenleg beépítésre kerülő celláknak mindössze 0,4%-át, a moduloknak mindössze 3%-át gyártják a kontinensen(2) Előidézve ezzel egy jelentős PV kereskedelmi deficitet, ami az ambiciózus naperőművi termelési célszámok mellett tovább nőhet. Az EU ezért dedikált PV-IPCEI keretrendszer létrehozását is várhatóan megkezdi. 

A Fórum tehát az alábbi kérdésekre kereste a választ: 

Hol lehet tere az akadémiai és a vállalkozói szféra együttműködésének a területet érintő KFI tevékenységek során? 

Milyen kormányzati lépések segíthetnék az innovációs és gazdaságfejlesztési lehetőségek jobb kihasználását a hazai napenergia hasznosítási értéklánc területén? 

Célszerű-e Magyarországnak támogatnia az uniós PV IPCEI projekt(ek) kialakítására vonatkozó kezdeményezést? 

A fórumon Dr. Janáky Csaba (Szegedi Tudományegyetem, Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium, eChemicles Zrt) előadását követően külön akadémiai kerekasztal (Dr. Nagy Lajos – Pannon Egyetem, Plesz Balázs – BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Kapros Zoltán – Magyar Napenergia Társaság), és külön egy üzleti kerekasztal (Feldmájer Benjámin – Schneider Electric, Lugos Roland – Optimum Solar, Dr. Kulcsár Tibor – Metal Shredder) foglalkozott bővebben a kérdésekkel. 

Összességében elmondható, hogy nagy lehetőség előtt áll a hazai napenergiahasznosítási-értéklánc mentén tevékenykedő hazai K+F ipar, amit mind kormányzati, mind kutatói és vállalati szinten érdemes tudatosan átgondolni. 

A Fórum előadásai és további részletek a Megújuló energiatermelés oldalon találhatók.

 

(1) Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 

(2) European Solar Manufacturing Council  

A lítiumion-akkumulátortól eltérő, merőben új, vanádium redox flow technológiát alkalmazó energiatárolási projekt indult hazánkban. A konzorciumban megvalósuló kutatás-fejlesztési program projektgazdája az Ideona Zrt., és konzorciumi tagként a Budapesti Műszaki Egyetem és a Pannon Egyetem is részt vesz a munkában. Dr. Kaderják Péter, a Zéró Karbon Központ vezetője a BME oldaláról volt jelen a megbeszélésen. Támogatóan beszélt az Ideona Zrt. azon törekvéséről, hogy kutatási központokkal közösen kezdenek vanádium redox flow rendszerek fejlesztésébe.

(tovább…)

A zöld átállás már zajló folyamatairól, az ahhoz szükséges kormányzati és piaci szerepvállalásról, az energiatárolási lehetőségekről és az energiaszuverenitás erősítésének kilátásairól beszélgetett a Borportré című műsorban Kaderják Péter, a ZKK vezetője Kocsis-M. Brigittával.

https://podpad.hu/borportre-s02-e08


Dr. Kaderják Péter, a Zéró Karbon Központ vezetője írta a G7.hu magazin által indított, a hazai energetika jövőjét érintő szakmai cikksorozat indító darabját.

A rovat többi cikke a https://g7.hu/holnap/ oldalon olvasható.


Azzal kezdem, miről nem kell szólnia ennek a vitának. Alapvetésként fogadjuk el, hogy a jelenleg zajló éghajlatváltozás az emberi tevékenységgel is kapcsolatban van, és egzisztenciális fenyegetést jelent. Ezzel összefüggésben fogadjuk el, hogy az emberiség gazdasági tevékenységének megváltoztatása képes pozitívan befolyásolni ezt a folyamatot.

Továbbá: egy klímasemleges gazdaságra történő magyar átállásnak globálisan is jelentős klímavédelmi haszna van. Ha Magyarország lenullázza káros szén-dioxid-kibocsátását (kb. 60 millió tonna/év), akkor az – a jelenlegi kvótaáron számolva – a magyar GDP 3,5 százalékának megfelelő környezeti haszonnal járna (kb. 1728 milliárd forint elkerült költség). Tehát ha irányt kéne szabnom a G7 által kezdeményezett, a hazai energiaellátás jövőjéről folytatandó szakmai párbeszédnek, akkor azt javasolnám, hogy az

"ne a klímarettegők és klímaszkeptikusok közötti terméketlen terepen folyjon."

A klímarettegők szerint az emberiségnek le kellene mondania a gazdasági növekedésről és az emberi természetnek fundamentálisan meg kellene változnia. A klímaszkeptikusok szerint pedig nincs is probléma, a zöld átállás csak egy buta és rossz álom, amiből rövidesen felébredünk, és minden mehet a régi kerékvágásban.

Mindkét irány zsákutcás válasznak tűnik, ami nem vezet egy megvalósítható és értelmes gazdasági programhoz.

Az energetikai zöld átállás nemzetközi kontextusa

Én úgy értékelem, hogy az emberiség valójában már döntött a zöld átállás mellett. A nettó zéró kibocsátás e század közepére történő elérését vállaló országok összesített éves kibocsátása meghaladja az éves globális kibocsátás 80 százalékát. A klímasemlegességi cél elérése mellett elköteleződött globális nagyvállalatoknak is már többezres a tábora. A zöld átállásnak az energetika a frontvonala. Ez érthető, hiszen a globális klímagáz kibocsátások 80 százaléka a fosszilis energiahordozók (szén, olaj és földgáz) használatához kapcsolódik, miközben az emberiség energiafelhasználásának 80 százalékát még ma is a fosszilis energiaforrások adják. Ez tehát azt jelenti, hogy a globális klímavédelmi erőfeszítések sikere

"a fosszilis energiahordozók tiszta energiaforrások felhasználására támaszkodó kiváltásának sikerén áll vagy bukik."

A gőzerővel, globálisan zajló zöld átállás ezért elsősorban a fosszilis energiahordozók utáni kor energetikai megoldásait kutatja. Ez az átállás példátlan beruházási és innovációs igénnyel jár, gazdaságfejlesztési és geopolitikai jelentősége vitathatatlan. Erről a hajóról Magyarországnak nem szabad lemaradnia – illetve leszállnia, hiszen jelenleg az uniós politika részeként és saját jogon is rajta van.

Szerintem a következő hetek vitája ezen a fórumon akkor lehet hasznos, ha segít jobban megértenünk, hogy a karbonmentes technológiák tömeges használatára történő fokozatos átállás hogyan érinti a jövő Magyarországának energetikai önrendelkezési képességét, gazdasági versenyképességét ellátásbiztonságát.

Emellett arra a kérdésre is választ ad, hogyan lehet a zöld átállást olyan pozitív gazdaságfejlesztési programmá formálni, amellyel Magyarországnak érdemi szerepe lehet a jövő energetikai megoldásaiért folyó, globális technológiai versenyben. Azt kell látnunk, hogy a karbonmentes gazdaságra történő átállás jelentősége túlmutat a klímavédelmi szempontokon:

Az energetikai zöld átállás kulcsterületei Magyarországon

A zöld átállás és az ahhoz kapcsolódó gazdaságfejlesztés hosszú távú irányait kijelölő legfontosabb hazai szakpolitikai dokumentum a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia (NTFS). Az NTFS eredményei alapján az energetikai zöld átállás kulcsterülete – az energiafogyasztás racionalizálása, az energiahatékonyság javítása mellett – a villamosenergia-termelés megszabadítása az üvegházhatású gázok (ÜHG)-kibocsátásától (dekarbonizáció).

A karbonmentes (nukleáris és megújuló alapú) technológiákkal előállított villamosenergia-termelés révén valósulhat meg a földgáz és az olajtermékek kiváltása. Földgáz esetében az épületek fűtésénél, hűtésénél, valamint az ipar területén válthatnak zöld áramra, az olajtermékeknél pedig a közlekedésben. A dekarbonizációs követelmény miatt a hazai lignitvagyonra középtávon is már csak stratégiai energiatartalékként érdemes tekintenünk.

A célok elérését a nukleáris technológia mellett olyan

"zöldtechnológiák tömeges alkalmazása segíti majd elő, amelyek dominálni fogják a fosszilis energiahordozók utáni kor energetikai megoldásainak piacait."

Ezek közül ma az időjárásfüggő (nap és szél) megújuló villamosenergia termelési technológiák, az elektromos gépjárművek és akkumulátorok, a nagy mennyiségű, szezonális elektromos energia tárolási technológiák, és a (zöld)hidrogén gazdaság kialakulásához kapcsolódó technológiák tűnnek meghatározónak.

Az alacsony karbonkibocsátással működő villamosenergia-termelési technológiák a fosszilis áramtermeléssel ellentétben magas beruházási költséggel és közel nulla működési költséggel rendelkeznek. A beruházások optimális üzemmérete, az életciklusuk alatt jelentkező kockázati profiljuk is jelentősen eltér azoktól. Ez jelentős kihívás a finanszírozók számára, ezért az energiaszektor zöldítéséhez nemcsak nagyon sok befektetésre, de a pénzügyi szektor zöldítésére és masszív pénzügyi piaci innovációra is szükség van.

Energetikai zöld átállás és energiaszuverenitás

A zöld átállás a magyar energiaszuverenitást erősíteni fogja. Magyarország ugyanis gazdaságosan kitermelhető fosszilis energiaforrásokban szerény adottságokkal rendelkező ország. Átlagos energia importfüggőségünk 60 százalék körül van, de olaj és földgáz esetén importfüggésünk mértéke 80 százalék fölötti. Nukleáris üzemanyagból 100 százalékban importra szorulunk.

A nukleáris energia hasznosítása nélkül a század közepére tervezett európai dekarbonizáció elérése ma nem tűnik reálisnak. A magyar energiastratégia is számol a nukleáris energia hasznosítás fenntartásával, az új Paks2 blokkok megépítésével. Ez dekarbonizációs szempontból

"mindenképpen a megoldás része, de importfüggésünket nem fogja mérsékelni."

Ugyanakkor megújuló energiaforrások, elsősorban napenergia tekintetében jók az adottságaink, és Magyarországon jelenleg napenergia beruházási boom van. A 2018. évi néhány száz megawatt (MW) helyett rövidesen 3 000 MW beépített napenergiatermelő kapacitás lesz Magyarországon – és további dinamikus növekedés várható. A versenyeztetési eljárás bevezetése (METÁR) következtében a kereskedelmi méretű napelemes beruházások költségszintje az elmúlt két évben felére zuhant, A piaci szereplők java ma már támogatás nélkül, tisztán piaci alapon tervez naperőmű beruházásokat.

A 2018. évi közel nulla szintről a napelemes áramtermelés részesedése a hazai termelésben 6,8 százalékra nőtt. Csak 2021-ben 1,1 terawattórával (TWh) emelkedett a termelés, tehát egy év alatt a fogyasztás több mint 2 százalékát sikerült karbonmentes termeléssel kiváltani. Megkezdődött a napenergia termelők piaci integrációját javító villamosenergia-tárolók telepítése: az elmúlt három évben már 20 MW-nyi épült belőlük.

A kormány már a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) brüsszeli elfogadása és az uniós pénzek megérkezése előtt meghirdette (azaz megelőlegezte) a területet érintő két kiemelt RRF támogatási programját: a 200 milliárd forintos keretű lakossági napelemes támogatási programot és a 85 milliárdos kerettel rendelkező, az időjárásfüggő megújuló energiaforrások elosztóhálózati integrációját segíteni hivatott fejlesztéseket támogató programot.

Energetikai zöld átállás és ellátásbiztonság

Az energiaszektor zöld átállásának folyamata legalább két új ellátásbiztonsági kérdést vet fel Európa, és így Magyarország számára is.

A megújuló technológiai berendezések, mint napelemek, szélturbinák és nagy teljesítményű villamos akkumulátorok gyártásához szükséges alapanyagok lelőhelyei és bányászata jelenleg nagyon kevés helyen zajlik, Kína nyomasztó dominanciája mellett. További elemzést, majd döntést igényel, hogy az olajsejkektől vagy a ritkaföldfém termelőktől kell-e jobban tartanunk.

A másik problémát jól illusztrálja az a tény, hogy a legutóbbi hazai villamosenergia csúcsfogyasztási rekord beállításakor, azaz 2022. január 25-én 17 óra 15 perckor a 7 396 MW-os rendszerterhelés (fogyasztás) idején a naperőművek nulla (!), a szélerőművek 86 MW termeléssel tudtak helytállni. A zöld átállás és az energia ellátásbiztonság egyidejű garantálása azt tenné szükségessé, hogy ilyen helyzetekben

"a gázos erőműveinkben elégetett gáz már ne földgáz, hanem zöld gáz (a nyári napenergia termelésből előállított és elraktározott zöldhidrogén vagy biometán) legyen."

Ezekkel a szezonális energiatárolási megoldásokkal azonban még sem technológiailag, sem üzletileg értelmezhető módon nem rendelkezünk. Mindaddig, amíg ezeket kifejlesztjük, elemi szükségünk van a földgázra, mint a hazai energia ellátásbiztonság gerincét adó energiaforrásra. Üdvözlendő ezért, hogy a jelenlegi energiapiaci krízishelyzet hatására az Európai Bizottság korábbi álláspontját megváltoztatva, ha megkötésekkel is, de fenntarthatóvá, azaz európai finanszírozásra érdemessé minősítette a földgázzal működő erőművi technológiákat.

Energetikai zöld átállás, versenyképesség és gazdaságfejlesztés

Mindezek után adódik a kérdés: nem túl drágák-e számunkra a klímabarát energetikai megoldások? Nem ássa-e alá Európa és hazánk nemzetközi gazdasági versenyképességét tömeges alkalmazásuk? Nem von-e el túl sok forrást a zöld átállás más, a gazdaságfejlesztés szempontjából fontos területtől?

Én azt gondolom, hogy egy olyan, fosszilis energiaforrásokban szegény régióban, mint Európa, a jelenlegi piaci folyamatok a karbonmentes energetikai megoldásoknak kedveznek. Mondhatjuk azt is, hogy a száz dolláros olajárnál és a száz eurós gázárnál nincs hatásosabb energiahatékonysági és megújuló energia ösztönzési politika.

A magas árkörnyezet hatását erősítik az európai gazdaság újraindítását célzó támogatási programok zöldgazdaság fejlesztési komponensei (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, RFF) és a kapcsolódó szabályozási intézkedések is (taxonómia). Utóbbi az atomenergia alkalmazásának fontosságát is beismerte.

A fosszilis energiahordozók áremelkedése, a szén-dioxid-kibocsátás következetes árazása és bizonyos zöldtechnológiák költséghatékonyságának drasztikus javulása együttesen azt eredményezi, hogy kulcsfontosságú karbonszegény energetikai technológiák versenyképessé válnak a fosszilis technológiákkal szemben.

A jelenlegi 100 euró/MWh feletti piaci villamosenergia árkörnyezethez képest a naperőművek 50 euró alatt tudnak kiszámítható és megtérülő módon, hosszú távon áramot termelni. Ilyen árkörnyezetben még a Paks2 projekt is kiváló megtérülést produkálhat majd.

A megújuló integráció kulcstechnológiájának számító akkumulátoros villamosenergia tárolás költsége is tizedére esett az elmúlt tíz év alatt, alkalmazása egyre inkább megtérülővé válik piaci alapon is. Más területeken, például a napjainkban oly divatos zöldhidrogén technológiák esetén a gazdaságos megoldások még messzinek látszanak – noha

"a jelenlegi európai gázárak tartós fennmaradása ezt a vélekedést is gyorsan felülírhatja."

A hazai energetikai zöld átállással kapcsolatban külön ki kell emelni azt az esélyt, amellyel, az akkumulátor ipar fejlesztése terén rendelkezünk. A hazai gépjárműipar elektromobilitás irányába történő gyors átalakulása és az ehhez kapcsolódó akkumulátoros kulcstechnológia hazai fejlesztése egymást erősítő gazdaságfejlesztési sikersztorik lehetőségét rejtik magukban.

Ennek a jelentőségét érzékelteti a Nemzetközi Energia Ügynökség becslése, amely szerint nettó zéró átállás esetén az energetikai beruházások terén az akkumulátor ipar a zöld technológiák közül messze a legnagyobb szeletet, hozzávetőleg 750 milliárd dollárt hasít majd ki 2050-ben, amely a jelenlegi éves olajipari beruházások 61 százaléka, de a 2050-re drasztikusan visszaeső olajipari beruházásoknak már a négyszerese (!).

Hol tartunk, hogyan tovább?

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 24 ezer milliárd forintra becsüli azt a többlet beruházási igényt, amelyet a klímasemleges gazdasági átállás megvalósítása érdekében Magyarországon meg kell valósítani azon felül, amit egy „ölbe tett kéz” politika esetén kellene. Persze ne feledjük, ebbe az ölbe tett kézbe már benne foglaltatik a Paks2 beruházás megvalósítása is.

Ezen beruházások több, mint 80 százaléka az energiafelhasználáshoz kapcsolódó fejlesztéseket jelent az energiatermelésben, a közlekedésben és az épületállományban. Ez azt jelenti, hogy a klímasemleges gazdaságra történő átállás három évtizedes programja a NATO tagságunk költségével,

"azaz a GDP 2-3%-nak megfelelő éves beruházási programmal"

mai tudásunk szerint megvalósítható. Úgy vélem, minden klímaszkeptikus olvasó számára ez a perspektíva felcsillanthatja a reményt.

A klímasemleges gazdaságra történő átállás és az ehhez kulcsfontosságú energetikai zöld átállás terén a hazai folyamatok beindultak – de csak az út elején járunk.

Biztató, hogy a KPMG tanácsadócég 2021. évi Net Zero Readiness Indexe alapján képzett globális rangsorban Magyarországnak az előkelő 13. hely jutott. És valóban érzékelhető ez az előrehaladás. 2020-2021 során elkészültek és magas szintű szakmai konszenzust élveznek az integrált klíma- és energiapolitika meghatározó közép- és hosszútávú stratégiai dokumentumai és az azokat támogató technológia specifikus iparági stratégiák (hidrogén és akkumulátor iparágakra).

Megkezdődött az ezen stratégiákban nevesített projektek megvalósítása is, amelyek közül érdemes kiemelni a Mátrai Erőmű klímabarát átalakításának programját; a napelemes fejlesztés piackonform támogatását a METÁR tenderek révén; részben ennek következtében a karbonmentes áramtermelés arányának folyamatos emelkedését (a 2018-as 53-ról közel 60 százalékra); a közösségi közlekedés kiemelt elektrifikációs programjait, nevezetesen az elővárosi vasútfejlesztést és a Zöld Busz Programot.

Elkezdődött az energiatárolási megoldásokkal és a zöldhidrogén alkalmazásával kísérletező energetikai innovációs programok megvalósítása; nevesített GINOP program keresi és támogatja a zöld átállásban jeleskedő „Zöld Bajnok” magyar KKV-kat; és 2021 januárjától az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) bevezetése révén megindult a hazai energiahatékonysági piac szisztematikus fejlesztése is. Az Államadósság Kezelő Központ (zöld kötvények kibocsátása) és a Magyar Nemzeti Bank (zöld otthon program) pedig nemzetközi szinten is úttörő zöld pénzügyi innovációkat valósít meg.

Persze ez még csak a kezdet. A műszaki és gazdasági szakemberképzés ezt a folyamatot nem követte. A zöldgazdaság fejlesztést támogató hazai intézményrendszer kialakulatlan. Számos, a zöld átállást segítő intézmény, mint a helyi megújuló energia felhasználására specializálódó energiaközösség vagy az elosztói rugalmassági piac

"papíron már létezik, de a gyakorlatban még nem."

Nincs jól működő szezonális energiatárolási technológiánk.

Ezzel együtt a zöld gazdaság fejlesztés terén néhány európai dobogós helyezést érdemlő sikerre számítok a következő évtizedekben a következő „sportágakban”: elektromos gépjárműipar, akkuipar, napenergia hasznosítás, szezonális zöldáram tárolás a régiós szinten kiemelkedő hazai földgáz infrastruktúránk hasznosítása révén; energiahatékonysági piacfejlesztés; további zöld innovációk a pénzügyi szektorban.

 

linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram