Hatalmas érdeklődés mellett került megrendezésre a Zero Carbon Hub (ZKK) szakmai partnerségével szervezett MNB ZöldÁram konferencia szeptember 14-én. Az esemény most teljes egészében megtekinthető az MNB Youtube-csatornáján!
Megnyitó – Kandrács Csaba MNB alelnök, Czepek Gábor GfM államtitkár, Juhász Edit MEKH vezető és Péter Kaderják, a Zero Carbon Hub (ZKK) vezetőjének előadása (2:16:40): http://bit.ly/46dzngG
Első panel – Kandrács Csaba, rugalmassági piacok panelbeszélgetés Pálma Szolnoki PhD moderálásával (32:02), Chikán Attila, ALTEO vezérigazgató, Orbán Tibor MaTáSzSz elnök előadásai: bit.ly/3t41ZdH
Második panel – Panelbeszélgetés a magyar energiaellátás jövőjéről Péter Kaderják vezetésével: bit.ly/3EJOfYe
Hogyan érhető el és milyen nemzetgazdasági előnyökkel járhat, ha Magyarország már 2028-ra eléri a hatályos energiastratégiában 2040-re meghatározott megújuló villamosenergia termelési céljait? A BME Zéró Karbon Központ az MNB-vel együttműködésben ezeket a kérdéseket vizsgálta idén megjelent Green Power Akciótervében. A kutatás eredményeit egy cikksorozat keretében mutatjuk be, amely a vg.hu oldalon kerül publikálásra.
Az első cikk az időjárásfüggő megújuló villamosenergia-termelés térnyerése és a kiegyenlítő tartalékok közötti kapcsolatot vizsgálja, szerzői Dr. Kaderják Péter és Dr. Szolnoki Pálma, a BME ZKK tudományos főmunkatársai:
Április 4-én immár második alkalommal rendezik meg a Budapest Hydrogen Summit-ot, a régió legfontosabb iparági konferenciáját, ahol a hidrogénpiac vezetői megvitatják a technológia előtt álló lehetőségeket és kihívásokat a 2050-es klímacélok tükrében.
A Budapest Hydrogen Summit egy régiós szinten egyedülálló fórum, melynek célja a hidrogéngazdaság különböző szegmenseiben érdekelt szereplők összekapcsolása, az iparági együttműködés ösztönzése, valamint a nemzetközi együttműködés erősítése.
Az alábbi előadók már biztosan ott lesznek a 2. Budapest Hydrogen Summit-on:
Tekintse meg a konferencia teljes programját!
A ZKK támogatja az eseményt, így a ZKK kód segítségével most 25% kedvezménnyel vásárolhat jegyet a rendezvényre.
A kedvezmény igénybevételéhez kérjük keresse a szervezőket az alábbi elérhetőségen: evelin.szoke@whitepaperconsulting.hu
A BME Zéró Karbon Központ 2022. november 23-i rendezvényén kerekasztal beszélgetésekre hívta a hidrogén infrastruktúra értékláncmenti szereplőinek vezetőit, szakembereit és a hatósági és támogató szervezetek képviselőit. Az eseményről készült összefoglaló itt olvasható:
Már elérhető idei harmadik policy paper-ünk, melynek középpontjában a naperőművek magyar villamosenergia-rendszerbeli integrációjának kérdései állnak. Ajánlásaink a június 21-én tartott MNB – ZKK Napenergia Fórum Quo Vadis magyar napenergia piac című évadzáró alkalmához kapcsolódnak.
2022. szeptember 9. – A fenntarthatóság jegyében szervezett látványos bemutatóval egybekötött eseményt a BME Zéró Karbon Központ. A hagyományteremtő céllal létrejött esemény első felében a hallgatók megismerkedhettek az egyetemi klímastratégia főbb elemeivel, a BME elektromobilitás területén végzett kutatásaival és az ipar és az egyetem együttműködéséért felelős FIEK tevékenységével. Ezt követően pedig a Solar Butterfy, az első elektromos autó vontatta, 100%-ban megújuló energiával működő lakókocsi is begördült a Műegyetem rakpartra.
A BME felismerte, hogy az oktatási és kutatási tevékenységén túl saját működésével is követendő példát mutathat a klímaváltozás elleni küzdelemben. Kaderják Péter, a hazai klímacélok elérésének elősegítésére létrejött Zéró Karbon Központ vezetője megnyitójában kiemelte:
Megkezdődött egy olyan átfogó gondolkodás az egyetemen, amely azt célozza, hogy a BME ’zöld energia élő labor’-rá változzon. Ennek keretében az egyetem lehetőséget teremt a zöld átállásra és energiakrízisre választ adó megoldások, innovációk fejlesztésére, tesztelésére, oktatására és demonstrációjára a campus területén.
A fenntartható működés elősegítésére a BME saját egyetemi klímastratégiát készít, melynek fókuszában az épületek energiafogyasztásának csökkentése, a hulladékgazdálkodás és a közlekedéssel kapcsolatos kibocsátások csökkentése áll. Levendovszky János, tudományos és innovációs rektorhelyettes elmondta:
A cél egy fenntartható zöld egyetem, amely ma már összekapcsolódik az egzisztenciális kérdéssel: finanszírozható rezsi a működéshez. Ez egy tudásintenzív kihívás és optimalizációs feladat, amelyhez tudományos kompetencia szükséges. Fontos, hogy a BME kutatói és oktatói tudásvagyonával hozzá tudjon járulni ezeknek a problémáknak a megoldásához és hogy a tudásvagyon hasznosulása az egyetemi szinten túl az oktatás révén társadalmi és egyéni szinten is megjelenjen.
Az egyetem komoly hagyományokkal rendelkezik az elektromobilitással kapcsolatos kutatás területén, melynek jelentőségét az elmúlt évek eseményei is felerősítették. Csiszár Csaba, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar egyetemi docense előadásában kiemelte: Globális szinten az üvegházgázkibocsátások egynegyedéért a közlekedési szektor felel. Az elektromobilitás fejlődését egyszerre alakítja a járműpiac változása és az energiarendszer igényei, átalakulása. A BME Elektromobilitás kutatócsoportjának kutatásai ezért kiterjednek a töltőinfrastruktúra telepítés optimalizálására, az elektromos jármű felhasználói elvárások feltérképezésére, az elektromos autóbuszok üzemeltetésének optimalizációjára, autóbérlés és tulajdonlásra vonatkozó döntések vizsgálatára. Továbbá egyszerű eszközökkel is támogatják a felhasználók döntéshozatalát, létrehoztak ehhez az egyetemi honlapon is elérhető e-autó költségkalkulátort. Csiszár Csaba hangsúlyozta: egyfajta tudásformálásra van szükség és a kikerülő mérnökök a legjobb alanyai ennek a formálásnak.
Az egyetemi tudástranszfer folyamatokról szóló előadásában Joó Attila László, a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ igazgatója rávilágított:
Az a fajta innovációs tevékenység, amely az egyetemen folyik, egyedülálló az országban. Az a cél, hogy a BME ennek a tudásnak a minél jobb hasznosítását elősegítse, és hasonlóan a neves nyugati egyetemekhez önfenntartóan tudja működtetni innovációs tevékenységét. Ehhez a FIEK iparjogvédelmi irodát, Z10 inkubációs teret, Kutatói kompetencia térképet, Horizon Europe irodát, és átfogó pályázati menedzsmentet nyújtó infrastruktúrát üzemeltet. Végül a dekarbonizációs témát kiemelten kezelve egy külön tudásközpontot, a Zéró Karbon Központot is felállította.
A szakmai programot követően Louis Palmer, a félig magyar származású feltaláló mutatta be a K épület előtt új projektjét, a Solar Butterfly-t, melyet azzal a céllal hívott életre a környezetvédelmi kalandor, hogy felhívja a figyelmet a Párizsi Klímaegyezményben rögzített kibocsátáscsökkentési célok fontosságára, illetve, hogy a megújuló energiákban rejlő megoldási lehetőségekre irányítsa a fókuszt, konkrét innovációs megoldásokat bemutatva. Az első elektromos autó vontatta, napelemekkel felszerelt, 100%-ban megújuló energiával működő lakókocsi 3,5 év alatt, 90 országot meglátogatva, 200.000 km-t autózva kerüli meg bolygónkat, hogy 2025. decemberében érkezzen vissza Párizsba, a Párizsi Klímaegyezmény aláírásának 10. évfordulóján.
Elkészült a ZKK és a REKK közös javaslata az EU energiapiaci válságának igazságos és piackonform módon történő kezelésére. Olvasson bele!
zkk_rekk_opinion_brief_en_2022
Quo Vadis magyar napenergia piac 2022. május 2. után?
2022. június 21-én tartottuk az MNB-ZKK Napenergia Fórum évadzáró alkalmát. A Fórum arra kereste a választ, hogy a hálózati engedélyesek május 2-ai közzététele után, miszerint a teljes magyarországi nagyfeszültségű, valamint nagy/középfeszültségű alállomásokon kiadható aktuális szabad (elérhető) erőművi csatlakozási kapacitások mértéke 0 MVA, valamint az átviteli rendszerirányító, a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának és a kiegyenlítő szabályozási kapacitásoknak a biztosíthatósága szempontjából a villamosenergia-rendszerbe befogadható időjárásfüggő erőművi kapacitás mértékét (korlátját) ugyancsak 0 MVA-ban állapította meg, hogyan lehet mégis továbblépni a naperőművi fejlesztésekkel.
Kaderják Péter, a ZKK vezetője bevezető előadásában azt járta körül, hogy melyek a naperőművek által okozott potenciális problémák a villamosenergia-rendszerben (például menetrendezés pontatlansága, gyenge menetrend tartási képesség, negatív nagykereskedelmi árazási hatások) és milyen eszközöket tudhat bevonni ezek feloldására enyhítésére a szabályozás. A rugalmassági képességek fejlesztésének előírását szerinte egy átfogó koncepcióalkotás kell, hogy megelőzze, amely meghatározza, hogy milyen rugalmassági kínálatra lenne szükség a problémák kezeléséhez, mit tudnának ebből biztosítani a régi és a jövőbeni naperőműves rendszerek, megfelelőek-e a MAVIR rendszerszintű szabályozási piacainak termékei a rugalmassági kínálat feltárásához és eléréséhez, illetve hogyan lenne érdemes ezeket a termékeket fejleszteni a hatékonyabb eredmény érdekében. Amennyiben pedig elindulunk a rugalmassági piacépítés irányába, azt is érdemes tágabb perspektívában megtervezni. Kiemelte, hogy fontos szempont a költséghatékonyság (akkumulátorok, vs. rugalmasság fejlesztés) és a szabályozási piacok régiós összekapcsolásának pozitív hatásával is ajánlott számolni, amit tovább erősíthet az elosztói rugalmassági piac felállítása. Végül kifejtette: a HMKE-k integrációja felé is érdemes a jövőben nyitni, amely egy hatalmas potenciállal rendelkező, egyelőre teljesen elhanyagolt terület.
Batta Gergő, a MAVIR rendszerirányítási és piacműködtetési igazgatója ismertette, hogy milyen újfajta kiszámíthatatlanságot visz a naperőművi termelés a villamosenergia-rendszerbe (VER), és miért korlátos a VER befogadóképessége további naperőművi kapacitásokra vonatkozóan. Alföldy-Boruss Márk, a Technológiai és Ipari Minisztérium helyettes-államtitkára ezt követően elmondta, hogy a Nemzeti Energia Stratégia naperőművi kapacitás célszámai mellett továbbra is elkötelezett a szabályozás, ennek megfelelően a naperőművek VER-be integrálhatóságát számos ponton támogatja a kormány, mint például hálózatfejlesztés támogatásával, a villamosenergia-tárolás elterjedésének sokféle ösztönzésével (a hazai gyártás szintjén, az új megújuló erőművi projektek mellett előírásként, illetve legalább 500 MW tároló telepítésének közvetlen támogatása formájában), az olyan új piaci szereplők és szerepkörök (aggregátor, energiaközösségek) villamosenergia-piaci implementációjával, amelyek a decentralizált rugalmassági képességek összefogásával, illetve a helyben lévő termelés és fogyasztás összehangolásával a VER szabályozási képességét tovább javíthatják, végül a forrásoldali portfolió bővítésének, azaz szabályozó CCGT erőművek építésének ösztönzésével.
Olaszi Bálint, az Ewiser fejlesztője példákkal illusztrálva bemutatta, hogy a rendszerszintű szabályozási termékek és piacok ’naperőmű-barátabb’ átalakításával már a most termelő naperőműveket is a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben be lehetne vonni a hazai VER szabályozási képességének növelésére. Egy ilyen újrastrukturálás azon túl, hogy több naperőművi kapacitás beengedését tenné lehetővé, jelentős költségcsökkentést is eredményezhetne a rendszerirányító, és így minden rendszerhasználó számára.
Végül Mészáros Lajos, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség vezető tervezője szintén amellett érvelt, hogy a naperőművek nem csak a probléma okozói, hanem részben megoldói is lehetnek, ehhez intenzívebb párbeszédre van szükség a szereplők között, és ennek eredményeként egy kiszámítható rendszer lefektetésére.
Összességében elmondható, hogy egy új időszak kezdeténél állunk, már nem lehet a naperőművekről a rugalmassági képességek fejlesztése nélkül beszélni, a naperőművi kapacitás további növekedésének kulcsa, hogy az eddigi rugalmassági piacainkat milyen ’okosan’ tudjuk az új kihívások és lehetőségek mentén átszervezni, kibővíteni (régiós összekapcsolás), és újakat (elosztói rugalmassági piac) létrehozni.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BME Competence Fair néven angol nyelvű matchmaking rendezvényt szervez június 17-én egyetemi és ipari partnerek számára. A személyesen és online is látogatható rendezvény gazdag programmal és egy innovatív mobilapplikációval szeretné megkönnyíteni a partnerkeresés egyébként nehéz műfaját.
A rendezvény célja a résztvevő magyar és külföldi akadémiai és ipari partnerek nemzetközi láthatóságának növelése és a partnerkeresés elősegítése a kutatás-fejlesztési és európai pályázati együttműködésekhez.
Helyszín: BME Balatonfüredi Tudáscentrum, személyesen és online
Regisztráció: https://innovacio.bme.hu/innovacios-nap/
V. MNB-ZKK Napenergia Fórum: Innovációs és gazdaságfejlesztési lehetőségek a hazai napenergia hasznosítási értéklánc területén
Május 24-én rendeztük az MNB-ZKK Napenergia Fórum 5. alkalmát, amely témája a hazai napenergia hasznosítási értéklánc területén potenciális innovációs és gazdaságfejlesztési lehetőségek feltárása volt. A Fórum első alkalommal került személyesen megrendezésre, helyszínéül az MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum szolgált.
Kaderják Péter bevezető előadásában felhívta a figyelmet, hogy a magyar naperőművi beépített kapacitás elmúlt években tapasztalt növekedése már önmagában is a hazai kkv szektor egyik motorja volt, amely becslésünk szerint közel 1200 Mrd HUF beruházást generálhatott. Megvizsgálva ugyanakkor a napenergiahasznosítással kapcsolatos 2019 januárja óta tett szabadalmi és használatiminta-oltalmi bejelentéseket, mindösszesen 7 publikus és további 16 nem publikus bejelentés található, azaz ez a terület nemigazán volt vonzó az elmúlt időszakban a hazai kutatás-fejlesztés számára.(1) A RePower EU és az annak keretében megjelent EU Solar Energy Strategy viszont megadhatja a kellő lökést a hazai folyamatoknak is. Érdemes tehát kiemelten gondolkodni azon, hogy a napenergia hasznosítási értéklánc mely pontjain lehet komparatív előnyünk. Egyik már most láthatóan uniós szinten kiemelt terület a PV gyártási kapacitások Európába való ’visszahozása’, hiszen az Európában jelenleg beépítésre kerülő celláknak mindössze 0,4%-át, a moduloknak mindössze 3%-át gyártják a kontinensen(2) Előidézve ezzel egy jelentős PV kereskedelmi deficitet, ami az ambiciózus naperőművi termelési célszámok mellett tovább nőhet. Az EU ezért dedikált PV-IPCEI keretrendszer létrehozását is várhatóan megkezdi.
A Fórum tehát az alábbi kérdésekre kereste a választ:
• Hol lehet tere az akadémiai és a vállalkozói szféra együttműködésének a területet érintő KFI tevékenységek során?
• Milyen kormányzati lépések segíthetnék az innovációs és gazdaságfejlesztési lehetőségek jobb kihasználását a hazai napenergia hasznosítási értéklánc területén?
• Célszerű-e Magyarországnak támogatnia az uniós PV IPCEI projekt(ek) kialakítására vonatkozó kezdeményezést?
A fórumon Dr. Janáky Csaba (Szegedi Tudományegyetem, Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium, eChemicles Zrt) előadását követően külön akadémiai kerekasztal (Dr. Nagy Lajos – Pannon Egyetem, Plesz Balázs – BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Kapros Zoltán – Magyar Napenergia Társaság), és külön egy üzleti kerekasztal (Feldmájer Benjámin – Schneider Electric, Lugos Roland – Optimum Solar, Dr. Kulcsár Tibor – Metal Shredder) foglalkozott bővebben a kérdésekkel.
Összességében elmondható, hogy nagy lehetőség előtt áll a hazai napenergiahasznosítási-értéklánc mentén tevékenykedő hazai K+F ipar, amit mind kormányzati, mind kutatói és vállalati szinten érdemes tudatosan átgondolni.
A Fórum előadásai és további részletek a Megújuló energiatermelés oldalon találhatók.
(1) Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(2) European Solar Manufacturing Council